Mi az, ami „alapvetően fontos”? Az ÉLET. Senki nem jött még vissza „onnan”. Itt kell humánusnak, tisztességesnek, empatikusnak lenni, hiszen nem tudjuk pótolni az elvett életet. Hazug, cinikus és embertelen minden olyan nézet, amely nem ezt vallja. Amíg nem tudunk új életet teremteni az elveszett élet helyébe, addig mi van? Hogy vehetjük el a magunk életét úgy, hogy másét is elvesszük? És meddig terrorizálható

Azok az emberek állnak hozzánk legközelebb, akik érzelmekkel töltenek el: boldogító és fájdalmas érzésekkel. Akikről azt hisszük, hogy fontosak vagyunk nekik, mert nekünk ők mindenképpen rettentő fontosak. Akik a bizalmunkat élvezik, akiknek elmondunk mindent. Akik tartalmat adnak a hétköznapnak, akik miatt rohanunk haza, finomat főzünk, akiket nagyon szeretünk. Akiket boldognak akarunk látni.

Be is nyitott, és kézzel-lábbal elkezdte magyarázni, hogy mennyire éhes, és hogy akár attól sem tartózkodik, hogy fegyvere használatával adjon nyomatékot igényének, amikor döbbenetes dolog történt. Az ember, aki itt nyilván valami tulajdonosféle lehetett, odament a térelválasztó, koszos függönyhöz – egy ilyen függöny kizárólag csak koszos lehet –, és ékes magyar nyelven mögé kiabált: – Ez